Növekedési éhség és inflációs bizonytalanság az európai vállalatoknál

A növekvő infláció és a kamatemelések miatt a fizetési problémák növekedésére számít a magyar cégvezetők több, mint 70 százaléka. A hazai vállalkozók ugyanakkor sokkal erősebbnek érzik magukat, mint európai társaik és nagyobb arányban is tettek félre forrásokat, hogy fedezni tudják a várva várt növekedést, vagy éppen a nem várt problémákat – derül ki az Intrum 2022-es Európai Fizetési Jelentéséből (EPR). A felmérés szerint az európai cégek nem érzik magukat felkészültnek az infláció okozta nemfizetési kockázatok kezelésére – és ez alól a magyar vállalkozások sem kivételek.

Két év pandémia után növekedésre éhesen várták az évet az európai vállalatok, ám az orosz-ukrán háború, és a növekvő infláció láthatóan fokozta az óvatosságot. Az Intrum 24. alkalommal készítette el Európai Fizetési Jelentését (EPR), 15 országban több mint 11 ezer vállalkozást kérdeztek meg. A 2022-es kutatásban a válaszadók 55 százaléka mondta azt, hogy a cége számára a legfontosabb feladat idén az üzleti növekedés újraindítása volna. A felmérés szerint a cégek profitabilitása csak lassan állt helyre a vírusválságot követően: a válaszadók 52 százalék csökkenő, ebből 45 százalék a korábbinál most is alacsonyabb szinten lévő nyereségről számolt be, 10 százaléknál nőtt, 39 százaléknál pedig azonos szinten maradt a profit – ám utóbbiak több mint a fele arra számít, hogy az hamarosan esni fog.

Az infláció kihívások elé állította a vállalatokat

Az európai cégek nagyjából fele úgy érzi, gyengébb lábakon áll, mint a vírusválság előtt és csak 23 százalék gondolja magát erősebbnek. Az újabb válság, az infláció növekedése elbizonytalanította a piaci szereplőket, akik úgy érzik: nincsenek megfelelően felkészülve a problémák kezelésére
Deszpot Károly, az Intrum Magyarország CMS igazgatója

Az infláció növekedése a válaszadók 51 százaléka szerint rontja a növekedési esélyeket, 55 százalék értett egyet azzal az állítással, hogy feszültséget okoz a munkavállalókkal a béremelési igények miatt. A válaszadók 58 százaléka szerint a gyorsuló ütemű pénzromlás rossz hatással van a fizetőképességre is, miután az emelkedő árak miatt nehezebb lesz határidőben kiegyenlíteni a beszállítók számláit. Tíz vállalatból hat szerint az infláció és a kamatok növekedési üteme miatt óvatosabbnak kell lenni a finanszírozási és a kiadási tervekkel. Közben ugyanekkora azok aránya, akik azt állították: cégükben nincs meg a kellő szakértelem, hogy az infláció okozta kihívásokkal szembenézzenek.

Az euróövezetben a legrosszabb a helyzet Észtországban, ahol a legmagasabb az infláció: korábban az energiaárak 38 százalékkal emelkedtek. Az észt vállalkozások 67 százaléka állította, hogy szervezetük nem rendelkezik a megfelelő szakértelemmel ahhoz, hogy sikeresen kezelje az áremelkedések hatásait. A balti államokban egyébként is az átlagosnál nagyobb számú vállalkozás számolt be arról, hogy gyengébb a helyzetük, mint a világjárvány előtt. Ez az arány Litvániában a legmagasabb, ahol a vállalkozások kétharmada mondja azt, hogy ma kedvezőtlenebb helyzetben van, mint a pandémiát megelőzően.  

A magyar vállalkozások bizakodóbbak európai társaiknál

A járvány okozta válságból a magyar cégek az európai átlagnál erősebben kerültek ki a felmérés alapján. A magyar vállalkozások esetében szignifikánsan nagyobb az európai átlagnál azok aránya, amelyek erősebbnek érzik magukat, mint két éve: 36 százalék szemben az átlagos 23 százalékkal. A magukat rosszabb helyzetben lévőnek gondoló magyar cégek aránya mindeközben 44 százalékos, vagyis 5 százalékponttal kisebb az európai átlagnál. A magyar vállalkozások bizakodása a térségben is egyedülálló.  A régióban a legkedvezőtlenebbnek a bolgár vállalkozások látják saját helyzetüket, ahol erősebbnek a cégek 16, gyengébbnek viszont 46 százaléka érzi magát. Szlovákiában a magát erősebbnek mondó cégek aránya 26 százalék volt, ennél magasabb arányt Boszniában mértek, 31 százalékot, de ez sem éri el a magyar mutatót.

A vállalkozásokat segítő kormányzati programok hatására a hazai vállalkozások jelenleg sokkal felkészültebben fogadhatják az inflációs kihívásokat európai társaiknál. A hazai válaszadók 47 százaléka mondta azt, hogy megfelelő forrásokat szerez, vagy szerzett a növekedés biztosítására, míg az európai átlag ezzel szemben 39 százalékos volt.
tette hozzá Deszpot Károly

Az Európai Fizetési Jelentésről

Az Intrum, Európa vezető követeléskezelő vállalatcsoportja évente elkészíti a European Payment Report című jelentését, melyhez 29 európai országban 11 007 vállalattól gyűjtött adatokat pénzügyi működésüket illetően 2022. január 14. és április 12. között. A kapott adatok képet adnak a megkérdezett cégek üzletmenetének sajátosságairól és rálátást biztosítanak mind az összeurópai, mind a felmérésben résztvevő egyes országokban tapasztalható fizetési kockázat mértékéről. A Magyarországra vonatkozó országspecifikus eredmények 451 helyi vállalattól származó adatokon alapulnak. A reprezentatív felmérés független adatfelvételen alapul.

A teljes 2022. évi jelentés angol nyelven az alábbi linkre kattintva érhető el regisztráció után