Mi a teendő a behajthatatlan követelésekkel?

A vállalkozások nagy része találkozott már azzal, hogy egy ügyfelük nem tudott visszafizetni egy hitelt, vagy befizetni egy számlát. Az ilyen tartozás nem feltétlenül válik behajthatatlanná, ennek elkerülése érdekében a követeléskezelés során alkalmazhatunk például részletfizetéses megoldást, illetve jogi adósságrendezés, végrehajtás, felszámolás kérésével érvényesíthetjük a követelést. Ha azonban az adós valamilyen okból fizetésképtelenné válik, a tartozás jogi értelemben is behajthatatlanná válik. Ez történhet például akkor, ha az ügyfélnél a végrehajtási eljárás, csődeljárás vagy cégfelszámolásos megállapodás során nem talál elég fedezetet az eljáró biztos. Az alábbiakban bemutatjuk, hogyan lehet elkerülni ezt a helyzetet, és azt, hogy a jogszabályok alapján mit tehetünk a kár enyhítése érdekében.

Követeléskezelés és tartozásbehajtás

Az még önmagában nem számít behajthatatlan tartozásnak, ha egy ügyfél jelzi, hogy nem tudja fizeti egy számláját, vagy nem válaszol a tartozással kapcsolatos megkeresésekre. Az adósság rendezésének az első lépése mindig a követeléskezelés: ez az eljárás akkor indulhat el, ha egy számla, hitel, vagy törlesztőrészlet a határidő lejárta után is kifizetetlen marad. A tartozás jogosultja ilyenkor egy külsős adósságrendező céget bízhat meg a követelés kezelésével. Az ilyen szolgáltatások igénybe vételének előnye egyrészt az, hogy az adósságrendezésre szakosodott cégek nagyobb sikerrel tudják behajtani a kintlévőségeket, mint maguk a hitelezők, amikor ők próbálják megkeresni és fizetésre rávenni az adósaikat. Másrészt a követeléskezelő cégek leveszik a terhet a partnereik alkalmazottjainak válláról, így az adósok megkeresése nem akasztja meg a munkát.

A követeléskezelés történhet megbízásos eljárás során. a követeléskezelő cég egy megegyezés szerinti időintervallumban (általában sikerdíjért cserébe) képviseli a tartozás jogosultját, és értesíti az ügyfelet fizetési kötelezettségéről. A követelés ekkor végig az eredeti jogosultnál marad, és sikeres behajtás esetén a követeléskezelő továbbítja neki a pénzét.

A behajthatatlan követelések legfontosabb tudnivalói

Behajthatatlan követelésről akkor beszélhetünk, ha az adósságot kezelő fél már kimerített minden lehetőséget a visszafizettetésére. Ha a követeléskezelés kudarcot vallott, a jogosult jogi eljárást indíthat a követelés érvényesítésére, amelynek a végén végrehajtás, felszámolás, csődeljárás indulhat. a megszűnő cég vagyonából kárpótolják az adósságra jogosultakat. Ha az adósság rendezésére így sincs fedezet, a követelés behajthatatlanná válik.

2020. januárjától hatályos az új áfatörvény, amely alapján adósság jogosultjaként lehetőségünk van a vevőnk által meg nem térített ellenérték áfatartalmának visszaigénylésére. A jogszabály így definiálja a behajthatatlan követelést:

„B) A követelés az alábbi okok valamelyike alapján minősül behajthatatlannak:

az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet a követelésre vagy a talált fedezet azt csak részben fedezi,
a követelést a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedte,
a követelésre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet, feltéve, hogy a felszámolás kezdő időpontja óta legalább két év telt el,
a követelésre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet.”
Az követelés behajthatatlanságát az alábbi dokumentumokkal lehet igazolni:

·         felszámoló írásbeli igazolása

·         vagyonfelosztási javaslat

·         nemleges foglalási jegyzőkönyv

·         elévülés tényét igazoló irat.

Az üzleti év végén a mérlegben a behajthatatlan követelést veszteségként kell elkönyvelni, és az eredménykimutatásban egyéb ráfordításként kell kimutatni (ha pedig esetleg utólag mégis befizeti az ügyfél, akkor azt egyéb bevételként kell elszámolni).

2020-ban az az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvénybe (áfatörvény) bekerült egy szabály, amely lehetővé teszi, hogy bizonyos, szigorú feltételek mellett behajthatatlan követelés jogcímén csökkenteni lehessen az adóalapot, ezzel enyhítve a ki nem fizetett adósságok miatti kárt. Feltétel például, hogy legalább már egy év eltelt a fizetési határidő lejárta óta, de még nem évült el a tartozás. Előírás az is, hogy a hitelnél nem történt kezességvállalás, bankgarancia vagy nem kötöttök rá biztosítást. Emellett az adóalap-csökkentést csak adóalanyokra vonatkozó követelésekre lehet alkalmazni, magánszemélyek tartozásaira nem.

A behajthatatlan követelésekről az adott évben aktuális áfabevalláskor kell beszámolni (bemutatva a ki nem fizetett számla részleteit, tárgyát, a partner nevét, a pontos összeget stb.), és itt kell bejelenteni az igényt az adóalap-csökkentésre is. Erről előzőleg értesíteni kell a partnert és önellenőrzést kell végrehajtani.

 

Mit tehetünk a behajthatatlan követelések megelőzéséért?

Egy követelés a legegyszerűbben úgy válhat behajthatatlanná, ha elévül. Ez azért is probléma, mert ilyenkor az adóalap-csökkentésre sincs lehetőség. Az elévülési idő általánosságban 5 év, de bizonyos számlák esetében ennél kevesebb is lehet. A visszaszámlálás akkor kezdődik el, amint lejárt a fizetési határidő, de az elévülési időt megszakíthatja a jogerős fizetési meghagyás, azaz a jogi úton történő érvényesítés elindítása. Ez alatt értendő minden, a követelés érvényesítésére irányuló jogi intézkedés, amit a bíróság, a végrehajtó vagy a jogosult kezdeményez (például fizetési meghagyás küldése, végrehajtás, felszámolás kérése). Fontos tudni, hogy a visszaszámlálást csak a jogi lépések szakítják meg: a megbízásos követeléskezelés nem számít annak, ennek ideje ugyanúgy beleszámít az elévülési időbe. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy a lehető leghamarabb vonjunk be követeléskezelő partnert a folyamatba. Minél több idő telik el a számla lejáratát követően, időben annyival csökken arányosan a fizetés várható valószínűsége.

Az elévülés megelőzésén kívül megoldás lehet a kockázatos szerződések elkerülése is.

Egyes esetekben megoldást jelenthet a követelés részleges elengedése is: ez akkor lehet opció, ha kizárható, hogy az ügyfél ki tudja majd fizetni a teljes összeget. A részleges engedménnyel mérsékelhető a veszteség, illetve korábban pénzhez juthat, mintha megvárná egy bizonytalan kimenetelű végrehajtás eredményét. Más esetekben a tartozás elengedése helyett hasznos lehet részletfizetéses megállapodást kötni az ügyféllel. Ilyenkor ugyan várnia kell a pénzre, de a futamidő végére a teljes összeget visszakaphatja.

Arra, hogy hogyan lehet elkerülni a tartozás behajthatatlanná válását, nincs általánosan alkalmazható recept, hiszen minden eset egyedi. Annak eldöntéséhez, hogy épp melyik a legjobb megoldás, illetve az egyezség kidolgozására is érdemes szakember segítségét igénybe venni.

 

Ha egy követelés valóban behajthatatlanná válik, általában már csak kármentésre van lehetőség. A ki nem fizetett számlákat veszteségként kell leírni, és bár ezek utólag részben leíratók az adóból, ez a kedvezmény nem pótolja teljesen a kiesett bevételt. A kintlévőségekből még nem feltétlenül lesz veszteség, de ennek elkerülése érdekében sokszor aktív lépéseket kell tenni. A követeléskezelő szolgáltatók, mint az Intrum segíthetnek abban, hogy elkerülje ezeket a veszteségeket: a követeléskezelés során képviselik az Ön cégét, segítséget nyújtanak a jogi eljárások alatt, és tanácsot adnak a fizetési szempontból kockázatos üzletek elkerülésére.