Minden a fizetési határidőkről

Bármilyen számlát kapunk, legyen az telefon-, rezsiszámla, annak a szövegében biztosan szerepelni fog egy fizetési határidő. Ez a szerződésben foglalt fizetési időszak, ami a számla teljesítési időpontjától kerül számításra és a fizetés legvégső határidejét jelöli. Iparágtól függően többféle fizetési határidővel is találkozhatunk, a rövid 8, 15 napos időtartamoktól a 30, 60 vagy akár 90 napos időszakokon át. Ha vállalkozóként beszállít egy partnernek, nemcsak a profit miatt fontos a megfelelő határidő megadása, de jogszabályba is ütközhet, ha túl hosszú türelmi időt hagy. Az alábbiakban bemutatjuk a fizetési határidőkkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, a jogi szabályozását, és azt, hogy mit lehet tenni, ha a partner lazán kezeli a fizetési határidőt.

Fizetési határidő a mindennapokban

 

Magánszemélyként számos mindennapi helyzetben találkozunk fizetési határidővel, például amikor befizetünk egy számlát vagy törlesztünk egy hitelt, a vállalkozók és cégek hatékony működésének szintén fontos elemét képezi a szerződésekben rögzített fizetési időszak. Magyarországon sokáig jellemzőek voltak a hosszú, akár 2 hónapig is tartó fizetési határidők a vállalkozások és ügyfeleik közötti üzletkötésekkor. A helyzet az elmúlt szűk 10 évben jelentősen változott, mostanra európai viszonylatban is rövid határidők jellemzőek hazánkban. Az Intrum felmérései szerint az utóbbi néhány évben átlagosan 10-11 napos határidőket adtak a vállalatok a munkák elvégzése vagy a termékek leszállítása után. 2021-es felmérésünk szerint a későn fizetőknek pár napnál hosszabb haladékot a vállalatok kevesebb, mint fele hajlandó adni, és az úgynevezett fizetési rés, azaz a határidő és a tényleges fizetés között eltelt idő a gazdasági visszaesés ellenére is rövidül, tavaly a B2B üzleteknél a késő fizetések átlagosan 12 nappal a határidő után megérkeztek.

Jogszabályokban megszabott határidők


Mi az oka a változó fizetési szokásoknak? A határidők rövidüléséhez biztosan hozzájárult a jogszabályi környezet. Az Európai Parlament még 2010-ben fogadott el egy olyan javaslatot, mely szerint 30 nap az általánosan elfogadott fizetési határidő az egész Unióban. Ettől csak abban az esetben lehet eltérni, ha az eltérést mindkét fél elfogadja, s nincs arra utaló jel, hogy az egyik fél erőfölénye alapján rákényszeríti a másikra az akaratát. Az uniós jogszabály alapján készült el, és 2013. július 1-e óta hatályos a magyar polgári törvénykönyv (PTK) pénzfizetésre vonatkozó szabályozása, amely a korábbi változathoz képest jelentősen szigorította a határidőket is: a hatályos jogszabály főszabályként kimondja, hogy 30 napon belül minden vállalkozásközi pénztartozást teljesíteni kell.

A felek közös megegyezéssel megállapodhatnak ennél hosszabb határidőben is a szerződésben, de ez sem haladhatja meg a 60 napot. Ennél hosszabb határidőt csak speciális körülmények fennállása esetén lehet kötni, amennyiben bizonyítható a fizetést ígérő ügyfél jóhiszeműsége és tisztessége. Ellenkező esetben a megkötött szerződéssel akár bíróságra is mehet a másik fél, és ha a törvényszék a szerződés feltételeit nem találja tisztességesnek és indokoltnak, akár meg is semmisítheti azt.

Mi történik a fizetési határidő lejárta után?


Fizetési késedelem esetén a jogosult követelheti a követelése behajtásával kapcsolatos költségei megtérítését legalább 40 eurónak megfelelő forintösszegben (behajtási költségátalány) a számla lejártától számított egy éven belül, amelyet az MNB késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama szerint számolnak ki.

Fontos:  A behajtási költségátalány megfizetése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól, annak összege azonban a kártérítésbe beszámít!

Lényeges kérdés, hogy mikortól kell számítani a határidőt? A jogszabály értelmében a visszaszámlálás a teljesítés napján indul el, és az ezt követő 30 napon belülre kell kiírni a fizetés határidejét. A teljesítés akkor válik jogszerűvé, ha a vállalkozó teljesítette azokat a feltételeket, amelyeket a szerződésben vállalt, valamint az adott termékre vagy szolgáltatásra vonatkozó, fogyasztóvédelmi, minőségi és biztonsági előírásoknak megfelelt (ezeket attól függően, hogy a vállalkozása milyen iparághoz tartozik, külön-külön jogszabályok tartalmazzák – ezek betartása is feltétele annak, hogy a szerződés érvényesnek minősüljön, és a pénztartozás jogszerű legyen).

Teljesítés és papírok


A teljesítés bizonyíthatósága érdekében fontos továbbá számlát (ez lehet e-számla is) vagy teljesítési elismervényt készíteni, melyet az Ön ügyfele is aláír. Ha például Ön valamilyen árut szállít, átvételi elismervényt is készíteni kell, amit az ügyfele is aláír, elismerve, hogy a megrendelt áru rendeben megérkezett. Az elismervényen szerepel az átvétel dátuma is – ettől a naptól kezdve kell számítani a szerződésben és jogszabályban előírt fizetési határidőt.

Ha a helyesen kiállított számla és minden elvárt dokumentum az áru átadásától számítva 15 napon belül rendelkezésre áll, akkor az áru átadásától kell számolni a 30 napos határidőt. Ha viszont a számlát 15 napon túl állítjuk ki, akkor a fizetési határidő a számla kiállítását követő 15 nap lesz. A jogszabályok azokat a vállalkozókat is védik, akik valamilyen okból nem adtak meg fizetési határidőt a szerződésben. Ez esetben automatikusan a teljesítés befejezése utáni 30 napos határidő érvényes. Ha a számlát 15 napon túl állítjuk ki, akkor a fizetési határidő a számla kiállítását követő 15 nap lesz. Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le.

Költségtérítés és késedelmi kamat

 

Mi történik akkor, ha az ügyfél nem fizet a határidő előtt? Ha az Ön ügyfele nem fizet időben, az ügyfél szerződésszegést követ el, és Ön jogosulttá válik egy 40 eurónyi költségtérítésre, amely a behajtási költségeket hivatott fedezni. A 40 euró csak egy átalány összeg, ennél kevesebbet akkor sem lehet költségként fizetni a jogosultnak, ha egyébként semmilyen igazolható költsége nem volt. A törvényben euróban megadott összeg forint-értékét a késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes árfolyam szerint számolják, a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza-középárfolyama alapján.

Jogosult emellett a késedelmi kamatra is az eredeti szerződésben szereplő összegen felül. A késedelmi kamat adott évre vonatkozó mértékét a Magyar Nemzeti Bank határozza meg, összegét a legkönnyebben a NAV kamatszámító alkalmazásával lehet kiszámítani: itt csak a tartozás összegét és a teljesítés dátumát kell megadni, hogy megkapjuk az összeget.

Mi a teendő, ha nem fizet időben az ügyfél?


Amennyiben az Ön ügyfele nem fizet a határidőn belül, vagy Ön nem tud időben fizetni, többféle lehetőség is rendelkezésre áll. A késői fizetés megelőzésére érdemes lehet csoportos beszedési megbízást beállítani a bankszámlánkon, így a határidőre automatikusan leemeli a bank a számlánkról a pénzt, így biztosan elkerülhető a késedelmi kamat és más költségek fizetése.

Amennyiben a tartozást az ügyfél nem fizeti ki időben, el lehet indítani az adósság behajtását, és ha az sikertelen, jogi útra is lehet terelni az adósságot. A jogi eljárást megelőzendően az első lépés a fizetési felszólítás, sms-ben, telefonon, vagy e-mailben kell emlékeztetni az ügyfelet az adósságra, szükség esetén pedig személyesen felvenni vele a kapcsolatot. Az eljárás során figyelmeztetik az ügyfelet, hogy a tartozása miatt jogi eljárás is indulhat, így célszerű a közös megállapodás lehetőségét keresni. Ha mégsem sikeres a behajtási folyamat, fizetési meghagyásos eljárás indul, ami, ha az adós továbbra sem fizet, perré alakulhat.

A jogi követeléskezelés és pereskedés hosszú, gyakran bizonytalan kimenetelű és költséges folyamat, ahol annak is megvan a veszélye (különösen a felhalmozódó késedelmi kamatok miatt), hogy a tartozás behajthatatlanná válik, vagy elévül. Ennek elkerülésében segíthet az, ha a behajtást nem saját fizetési felszólításokkal, hanem követeléskezelő szakember segítségével rendezi. Ha Ön szerint reális veszély, hogy számlái kifizetetlenül maradnak, érdemes felvenni egy kapcsolatot a követeléskezelővel. Különösen akkor lehet segítségre szüksége, ha egyszerre sokan tartoznak a cégének, és nehézséget okozna mindenkit egyenként megkeresni, vagy, ha a felgyűlt kintlévőségek miatt Önnek okoz problémát a fizetés. Tévhit, hogy az adósságbehajtó szolgáltatásokat csak bankok veszik igénybe – az Intrum vezető követeléskezelőnek számos kisebb vállalkozás is partnere, akiknek segítünk, hogy ne legyenek veszteségeik vagy lánctartozásaik a fizetetlenül hagyott számlák miatt. Az adósságkezelő szakemberek segítenek a fizetéssel késlekedő ügyfél emlékeztetésében a fizetésre.