Csökken a bizonytalanság, de a magyarokat tartósan megviselik a gazdasági nehézségek
A magyarok számára a legterhelőbb az inflációs nyomás a visegrádi négyek közül, ezért csak nagyobb erőfeszítés árán tudnak félretenni és számlák befizetéskor is gyakrabban ütköznek anyagi korlátokba, mint a régió más országaiban – derül ki az Intrum legfrissebb kutatásából. Adósságkezelésben viszont a magyar lakosság nagyrészt magabiztos és fegyelmezett, a fogyasztók túlnyomó része megfontoltan áll a kölcsönökhöz.
Az Intrum legfrissebb Európai Fogyasztói Fizetési Felmérése (ECPR) alapján még a drágulás mértékének csökkenése után is a magyar fogyasztók továbbra is erősen érzékelik annak negatív hatásait. Habár a lakosság közel háromnegyede továbbra is időben fizeti a számláit, és még ennél is többen érzik magukat képesnek a havi kötelezettségek kiegyenlítésére, a szakadék tágul a pénzügyileg stabil és a hónapról hónapra élő fogyasztók között.
Az elmúlt két évben az európai trendeknek megfelelően sokkal optimistábbak lettek a magyar fogyasztók is: a 2023-ban mért 10%-ról csaknem 30%-ra nőtt azok aránya, akik látják az anyagi előrelépés lehetőségét. Ez a mutató a régiós arányszámtól (35%) sem esik messze.
Ez az adat óvatos optimizmusra adhat okot, de fontos más szempontokat is figyelembe venni a fogyasztói élményben. Az évek óta tartó megélhetési válság, az ingatlanpiaci árnövekedés és az ezzel jár bérleti költségek megemelkedése, valamint a munkaerőpiaci aggodalmak és a folyamatosan változó geopolitikai és külgazdasági válságok szorításában élnek a fogyasztók. Az ukrajnai konfliktus és az amerikai vámok okozta bizonytalanság miatt így joggal kételkedhetnek a fellendülés tartósságában.Üveges Judit, az Intrum értékesítési igazgatója
Nőtt a számlafizetők önbizalma, de így is sokan vannak pénzszűkében
Az Intrum önbevalláson alapuló felmérésben résztvevő európai lakosok és a magyarok négyötöde is úgy gondolja, hogy az összes számláját ki tudja egyenlíteni hó végén, ami pár százalékos javulást jelent a tavalyi eredményekhez képest. A régió felmért nemzetei közül a csehek, a lengyelek és a szlovákok kissé bizonytalanabbak ebben a tekintetben.
Nem sokkal volt kevesebb azoknak az aránya sem a teljes mintából (76%), akik az utóbbi egy évben egyetlen csekk befizetését sem mulasztották el. Magyarországról a megkérdezettek 73%-a fizette be minden számláját elmaradás nélkül, ez az arány a régió országai közül csak Lengyelországban volt egy picit rosszabb (70%).
Ennek ellenére fizetési kötelezettségeiket nem teljesítők több mint felével rendszeresen megesik, hogy nem egyenlítik ki a számláikat. Az európai átlaghoz hasonlóan a fizetéssel elmaradó magyarok 53%-a és a szlovákok 54%-a rendszeresen késlekedik a befizetésekkel, Lengyelországban (40%) és Csehországban (48%) ettől valamivel jobb a helyzet.
A nemfizetés mögötti egyik vezető indok a pénzhiány, a másik pedig a számlákról való megfeledkezés. Míg a magyar válaszadók többsége, 52%-a egyértelműen azért nem tudta befizetni a számláit, mert nem volt rá kerete, addig a szlovákok mindössze 44%-a hivatkozott erre. Csehországban és Lengyelországban pedig többen voltak azok, akik csupán megfeledkeztek a kötelezettségükről.
Drasztikus ugrás látható a pénzszűkében lévő fiatalok számában: míg egy évvel ezelőtt az adóssággal rendelkező Z generációs fiatalok közül csak minden ötödik mondta, hogy nem volt pénze a számlákra, ma már több mint felük hivatkozik erre. Az átlag alatti jövedelműek körében egy ennél enyhébb, de a gazdasági nehézségeket lekövető növekedés történt a pénzszűkében lévők arányában (48%-ról 55%-ra nőtt).
Minél bizonytalanabb a gazdaság, annál inkább tartalékolunk
A megélhetési költségek növekedése Európában átlagosan a lakosság 43%-át érintette negatívan a nyilatkozók bevallása alapján. A régiónkban Szlovákia kivételével ez az arányszám mindenhol magasabb lett valamennyivel, azonban a magyarok mondták a legtöbben (54%), hogy az áremelkedés negatív hatással volt az anyagi körülményeikre.
Egy váratlan, nagyjából 150 ezer forint értékű kiadást a megkérdezett európai állampolgárok csaknem háromnegyede képes lenne fedezni, hazánkban ezt a relatíve kisebb kiadást a válaszadók kevesebb mint kétharmada engedheti csak meg magának. Régiós viszonylatban ebből a szempontból csak a csehek maradnak el, ott csak a válaszolók több mint felének férne bele egy ilyen mértékű be nem tervezett költség.
Megtakarítani sem egyszerű a jelenlegi pénzügyi környezetben: a lengyel, a magyar és a cseh válaszadóknak is kevesebb mint az 55%-a tud csak havonta félretenni a jövedelméből, miközben a szlovákok 60%-a az európai átlagnak megfelelően tesz el valamennyit a fizetéséből. A vésztartalékba helyezett pénzmennyiség a kisebb összegektől a jövedelem számottevő részéig terjedhetnek, a bizonytalan időkben azonban még a jelképes megtakarítás is nyugalmat adhat.
A megtakarítások képzése nem minden országban bír ugyanakkora jelentőséggel, az ingatlan- és devizakockázatoknak való kitettség, a kulturális okok vagy a jóléti ellátások elérhetősége is differenciáló tényezők. A szándékot tekintve a magyarok próbálnak a leginkább spórolni, hiszen 54%-uk akkor is igyekszik takarékoskodni, ha ez áldozatot követel tőlük. A csehek hozzánk hasonlóan előtérbe helyezik a megtakarítást (51%), míg ez a lengyelek és a szlovákok csak nagyjából 40%-a számára prioritás.
Óvatosak a magyarok, megfontoltan vesznek fel kölcsönt
A felmérés alapján adósságkezelés terén a magyarok és a szlovákok kiemelkednek a régióban, hiszen 73%-uk mondja azt magáról, hogy semmilyen adóssága nincs. Adóssággal nem rendelkezőnek a lengyelek 66%-a és a csehek 62%-a vallotta magát, a vizsgált európai országok átlaga pedig 64% volt. Azok ellenben, akiknek adósságuk van, többnyire a következőkre vesznek fel kölcsönt: valamilyen vészhelyzetre vagy váratlan kiadásra, szándékos és tervezett beruházásra, illetve a mindennapi szükségletek kielégítésére.
A magyarok az európai átlaghoz hasonlóan szinte ugyanolyan arányban vesznek fel kölcsönt a váratlan és az előre tervezett kiadások fedezésére is – mindkét esetben a válaszadók egyötöde jár el így. A régiónkban ebből a szempontból egyedül a szlovákok lógnak ki, akiknek több mint az egyharmada a váratlan költségek miatt kényszerül kölcsön felvételre. A mindennapi szükségleteket a magyarok és a csehek 12%-a vásárolja hitelből, ez az arány a lengyeleknél kicsit kevesebb (8%), míg a szlovákoknál kicsit több (17%).
Összességében a kutatásból az is megállapítható, akár az átlagolt európai, akár a magyar adatokat nézzük, hogy a pénzügyileg sérülékeny fogyasztók kényszerülnek leginkább hitelfelvételre a mindennapi szükségleteik kielégítéséhez. Továbbá ők azok, akik a legnehezebben tudják visszafizetni adósságaikat a megemelkedett megélheti költségek révén. A pénzügyileg kiegyensúlyozott vagy ellenállóképes fogyasztók a hitelösszegeket inkább az extra kiadásokra fordítják