Egyre magabiztosabbak az európai fogyasztók személyes pénzügyeik tekintetében, a Z generáció viszont küszködik

• Az európaiak háromnegyede fizeti időben a számláit, de a jövedelmi csoportok közötti adósságkülönbség növekszik.
• Tíz európai fogyasztó közül négy állítja, hogy az elmúlt évek magas megélhetési költségei negatív hatással voltak pénzügyi helyzetére.
• A Z generáció egyharmada szerint az influencerek életmódjának utánzása adósságba sodorja őket. A számláikat be nem fizető Z generációs kitöltők több mint fele azért mulasztja el kötelezettségét, mert nincs rá kerete.
• A fogyasztók egyre jobban bíznak a mesterséges intelligenciában, miközben az online kiadásokkal óvatosabbak.
• A pénzkezelési problémák gyakran gyermekkori tapasztalatokból fakadnak, és a korai pénzügyi oktatás szoros összefüggést mutat a későbbi pénzügyi rugalmassággal.

Az Intrum éves Európai Fogyasztói Fizetési Jelentése (ECPR) betekintést nyújt az európai fogyasztók fizetési szokásaiba és pénzügyi helyzetébe. A jelentés 20 európai ország 20 000 fogyasztójának megkérdezésén alapul.

Az európai fogyasztók magabiztosabbak a számláik kifizetésében

Jelentős növekedés mérhető azon fogyasztók számában, akik minden számlájukat időben be tudják fizetni: a két évvel ezelőtti 63%-hoz képest 2025-re 76%-ra emelkedett az arányuk. Egyre többen bíznak abban is, hogy képesek gondoskodni családjukról (idén 71%, szemben a tavalyi 63%-kal), és fedezni tudják a munkával kapcsolatos költségeket, például a tömegközlekedést (73%, szemben az előző évi 61%-kal). 

Az általános javulás ellenére a válaszadók 43%-a azt mondja, hogy az elmúlt évek magas megélhetési költségei, a munkaerőpiac növekvő bizonytalansága és az elbocsátások tartósan negatív hatással voltak pénzügyi helyzetükre. 

Az adatok rávilágítanak a jövedelmi csoportok közötti növekvő adósságszakadékra. Tízből kilenc magas jövedelmű fogyasztó állítja, hogy időben be tudja fizetni az összes számláját, és fedezni tud egy váratlan 400 eurós kiadást, miközben az alacsony jövedelműek között ezt csak tízből hatan engedhetik meg maguknak. A számlabefizetéseket elmulasztók több mint a fele, pontosan 55%-a, rendszeresen halogatja a fizetést – ez a legmagasabb szint 2019 óta, amióta az Intrum nyomon követi ezt a mutatót.

Megnyugtató, hogy az európai fogyasztók visszanyerik a bizalmukat és azt érzik, hogy képesek gondoskodni a legfontosabbakról, például fedezni a családi kiadásokat és megtakarítani a kényelmes nyugdíjas évekre. Jelentősen nőtt azon európai fogyasztók száma, akik a számláikat időben kifizetik, ez a stabilitás érzetét hozza magával. Ugyanakkor egy táguló szakadékot látunk azok között, akik pénzügyileg stabilnak érzik magukat, és azok között, akik még mindig hónapról hónapra élnek. Sok fogyasztó továbbra is ’túlélő üzemmódban’ rekedt – vonakodnak befektetni vagy pénzt költeni, az évek óta tartó gazdasági ingadozások megviselték őket

Sok fiatal nehezen fizeti be a számláit és közösségi média nyomására vállal adósságot

Az eredmények azt mutatják, hogy a Z generáció pénzügyileg is jobban érzi a közösségi média nyomását, mint más csoportok. A felmérésben résztvevő fiatalok 31%-át az influencerek életstílusának másolása adósságba sodorta, és 54%-uk pedig arról számolt be, hogy a mások életstílusának  követni próbálása rossz hatással volt mentális egészségükre. Összességében az európaiak 16%-a mondja azt magáról, hogy az influencerek által generált nyomás hatására már volt, hogy túlköltekezett.

A fogyasztók újraépítik a bizalmat, de sokan továbbra is óvatosak és kockázatkerülők. A pénzügyi szorongás tartóssága és a növekvő jövedelmi különbségek azt mutatják, hogy a fellendülés egyenetlen. Sok fiatal felnőtt nemcsak a növekvő megélhetési költségekkel küzd, hanem a közösségi média által formált elvárásokkal is. Jó néhány fiatal számára a határvonal ambíció és megfizethetőség között elmosódott. Ez az együttállás olyan pénzügyi magatartást eredményez, amely hosszú távon fenyegetést jelent a fiatalok tetemes hányadára nézve.

Egyre több fiatal halmoz fel fizetési késedelmet: Az elmúlt 12 hónapban a Z generáció 36%-a mulasztotta el a számlák befizetését míg a teljes vizsgált népességnél ez az arány csak 24% volt. Szintén aggasztó adat, hogy míg tavaly csak az adóssággal rendelkező fiatal felnőttek egyötöde nem fizette be a számláit rendszeresen, mára ez már a korosztály kétharmadára igaz. 

A jelentésből az is kiolvasható, hogy a nem fizetés mögött álló leggyakoribb ok az, hogy a fiataloknak nincs pénzük a számlák befizetésére. Ez a probléma sokkal jelentősebb lett tavaly óta, hiszen ekkor még csak a válaszólók egyötöde hivatkozott pénzhiányra a nem fizetés kapcsán, ma már Z generáció több mint fele mondja azt, hogy pénzszűkében fizetésképtelen. 

A fogyasztók jobban bíznak az MI-ben, és óvatosabbak az online költésben

A kutatás három fő trendet azonosít a fogyasztók technológiához való hozzáállásában, amely a mindennapi vásárlásoktól az adósságkezelési tanácsadásig formálja azt, ahogyan az európaiak kezelik a pénzügyeiket. Először is változás, hogy már kevésbé tartanak a mesterséges intelligenciától (MI) a fogyasztók, mindössze 18% fél attól, hogy a generatív MI miatt elveszítheti a munkahelyét. A bizalom is nő az MI felé, hiszen 19%-ról 32%-ra nőtt azok száma, akik nem aggódnak az MI személyes adatbiztonságra gyakorolt hatása miatt.

Másodszor a spontán vásárlások száma is csökkent, idén az európaiak csupán 30%-a mondta, hogy többet vásárol spontán mint két évvel ezelőtt, ez az arány tavaly még 45% volt. Harmadszor a fogyasztók igyekeznek ellenállni a közösségi média nyomásának. 70% úgy véli, hogy a közösségi média irreális pénzügyi elvárásokat támaszt, és jóval kevesebben vásárolnak impulzívan a közösségi média hirdetései miatt, az adat a 2024-es 40%-ról 25%-ra csökkent.

A pénzkezelési problémák gyökerei a gyermekkorban keresendők

Az idei jelentés bevezeti a pénzkezelési indexet, amely a fogyasztók pénzügyi helyzetének összehasonlítható mérőszáma, és azonosítja a pénzügyi rugalmasságot befolyásoló tényezőket. Az index a válaszadókat három fogyasztói csoportra osztja: rugalmas, fegyelmezett és sebezhető. 

Az index alapján a csoportok közötti különbséget nem lehet kizárólag a jövedelem mértékével magyarázni. A magas jövedelmű fogyasztók között például csak 26 százalék sorolható a legjobb pénzkezelést takaró rugalmas kategóriába, míg az átlagos jövedelmű fogyasztók 22 százaléka van a pénzkezelés területén leggyengébben teljesítő  sebezhető csoportba esik.

A kutatásnak szintén jelentős megállapítása, hogy a pénzkezelési nehézségek gyakran a gyermekkorra vezethetők vissza, és a pénzkezelési készségeket kevéssé a jövedelem vagy a foglalkoztatási státusz, hanem inkább a pénzügyi szokások és az oktatás alakítja. A pénzügyileg sebezhető fogyasztók közel fele emlékszik pénzzel kapcsolatos stresszre vagy konfliktusokra a gyerekkorából, és csak 25% próbált jobb pénzügyi szokásokat kialakítani, mint szülei.

A teljes Európai Fogyasztói Fizetési Jelentés (ECPR) itt érhető el.