Alig heverték még ki a magyarok a recessziót

A magyarok fele már nem áll rosszabbul, mint a járvány előtt, derült ki az Intrum fizetési jelentéséből (ECPR). Romlott azonban a háztartások megtakarítási képessége, és aggodalomra ad okot, hogy sokan nem tudják nyomon követni, hányfelé és mennyi pénzzel tartoznak.

Az Intrum, Európa vezető követeléskezelő vállalata idén is elkészítette Európa-szintű jelentését a lakossági pénzügyekről (ECPR). A felmérés során több tízezer embert kérdeztek meg Európa 24 országában, köztük Magyarországon is arról, hogy alakult az anyagi helyzetük a COVID-19 járvány első évét követő időszakban.

A 2020-as recessziót Európa-szerte erőteljes gazdasági növekedés követte (az előző év azonos időszakához viszonyítva, 2021 második negyedévében az uniós GDP 14 százalékkal, a magyar össztermék 17,9 százalékkal emelkedett). A gazdaság bővülésével a lakosság pénzügyi helyzete is sok szempontból javul, bár a felmérésre érkezett válaszok alapján nem mindenki érzékeli egyenlően a korrekciót.

Az Intrum felméréséből kiderül, hogy a tavalyi gazdasági válság hatásai máig érintik a fogyasztók jelentős részét: saját elmondásuk szerint a magyar fogyasztók közel fele úgy véli, hogy a Covid-19 még legalább egy évig negatív hatással lesz a pénzügyeikre. 21,5 százalékuk szerint pedig több mint két év is kell hozzá, hogy pénzügyi jólétük normalizálódjon.

A magyar válaszadók csupán 15,9 százaléka állítja, hogy a járványnak már nincs semmilyen hatása a pénzügyi helyzetére, ez a második legalacsonyabb érték Európában (Görögországban 12,7 százalék mondta, hogy már kiheverte a recessziót). A lista élén Svájc áll 44,76 százalékkal, utánuk Észtország (41,3) és Hollandia (39,4 százalék).

Az adatok meglepőek, hiszen a magyar GDP az európai átlagnál gyorsabb ütemben növekszik. Az ellentmondás oka elsősorban a magas infláció lehet, amely ellensúlyozza a jövedelmek növekedését. Szintén közrejátszik az úgynevezett K-alakú kilábalás a recesszióból. Az Intrum adatai rámutatnak, hogy a különböző országos átlagadatok, mint a bérszint és megtakarítások növekedése mögött főként az áll, hogy egy viszonylag szűk réteg vagyona növekszik, míg a többségé stagnál vagy csökken.
Deszpot Károly, az Intrum Zrt. értékesítési és üzletfejlesztési igazgatója.

Ezzel együtt a magyarok fele is azt mondta, a járvány előtti időszakhoz képest már nem áll rosszabbul anyagilag: 42,5 százalék válaszolta azt, hogy szegényebb lett a járvány előtti időszakhoz képest, ami valamivel nagyobb arány, mint a többi európai országban (átlagosan 36,65). Magyarországon az alacsony jövedelmű válaszadók 20,81 százaléka mondta azt, hogy jelentősen romlott az anyagi helyzete; a középosztályban az arány már csak 8,17 százalék, a legmagasabb keresetűek között pedig csak 4,73 százalék. Szintén a korábban is magas jövedelműek között voltak a legtöbben azok (11,15 százalék), akiknek javult a pénzügyi helyzetük a pandémia alatt.

Összességében javult a magyar lakosság számlafizetési képessége is a válság csúcsához képest: a magyar válaszadók közül összesen 27,8 százalék mondta, hogy legalább egy számlát nem tudott időben befizetni az elmúlt 12 hónapban, kevesebben, mint tavaly (31 százalék). Ennek ellenére Magyarországon a fogyasztók 44,3 százaléka azt mondja, hogy a növekvő kiadások negatívan hatnak az általános jólétükre. 54,6 százalék állítja, hogy számláik gyorsabban emelkednek, mint a jövedelmük – Deszpot Károly szerint ez már elsősorban az infláció hatása.

Az áremelkedések kedvezőtlenül hatnak a hosszútávú megtakarítási képességre is. Magyarországon tavaly óta szintén enyhén romlott az arány, az akkori 29,5 százalék helyett most 31,4 százalék mondta azt, hogy a hónap végén nem tudnak mindig félretenni. Ez nem illeszkedik az európai trendbe, mivel a legtöbb országban nőtt a megtakarító lakosok száma.
Deszpot Károly, az Intrum Zrt. értékesítési és üzletfejlesztési igazgatója.

Az Európai Fogyasztói Fizetési Jelentésről

Az Európai Fogyasztói Fizetési Jelentés betekintést nyújt az európai fogyasztók mindennapi életébe, költéseikbe és háztartási pénzügyeik havi szintű kezelésének képességébe. A jelentés a Longitude által Európa 24 országában végzett külső felmérésen alapul. A felmérés 2021-es kiadásában összesen
24 012 fogyasztó vett részt. A tanulmány terepmunkáját 2021. július 21. és augusztus 26. között végezték.