Véglegesen átalakíthatja a karácsonyi szokásokat a pandémia

„A karácsony nem lesz többet olyan, mint a járvány előtt” – a magyar válaszadók közel harmada egyetért ezzel az állítással az Intrum fogyasztói felmérése szerint. A válaszok alapján háttérbe szorul a drága ajándékok miatti költekezés, különösen a hitelből történő ajándékvásárlást utasítják el az emberek.

Sokan már az elmúlt években is nyűgként élték meg a karácsony előtti költekezést, a pandémia és a recesszió pedig jó alkalmat teremtett arra, hogy felhagyjanak az extravagáns ajándékozás szokásával – ez szűrhető le az Intrum 2021-es Európai Fogyasztói Fizetési Jelentéséből (ECPR), ahol az ünnepekkel kapcsolatos tervekről is megkérdezték 24 európai ország fogyasztóit.

A felmérésen az európai válaszadók 36,79 százaléka mondta azt, hogy úgy gondolja, a karácsonyi ünnepek már sosem lesznek pontosan olyanok, mint a koronavírus-pandémia előtt. Magyarországon az európai átlaghoz hasonló az arány, 32,6 százalék gondolja így.

A további válaszokból kiderül, hogy különösen az ajándékozási szokások alakulnak át. Sok család idén kevesebb pénzt tervez költeni ajándékokra, és feltehetően a következő években is megtartják ezt a szokást. „Ennek nem egyedül a recesszió az oka, sokakban valószínűleg már régóta érlelődött ez az elhatározás” – mondta Deszpot Károly, az Intrum Magyarország értékesítési és üzletfejlesztési igazgatója. Mint rámutatott, a felmérésen az európai fogyasztók mintegy harmada (35,62 százaléka), a magyaroknak pedig 22,5 százaléka nyilatkozta azt, hogy az elmúlt években egyre jobban zavarta a karácsony előtti, a fekete péntekhez és hasonló napokhoz köthető túlfogyasztás.

„A tavalyi felmérésünkön az európai válaszadók közel fele mondta, hogy kevesebbet költ ajándékokra, mint tavaly, illetve, hogy zavarja őket a túlzásba vitt karácsonyi fogyasztás. A mostani válaszokból arra következtethetünk, hogy sokan lesznek, akik a jövőben sem az ajándékvásárlásra helyezik a hangsúlyt az ünnepek alatt” – mondta Deszpot Károly.

Az Intrum idei felmérésében egyébként megfigyelhető, hogy a nyugat-európaiak sokkal inkább megcsömörlöttek a karácsony elüzletiesedésétől: Írországban több mint 52, Spanyolországban 49,9, Svédországban 46,3 százalék van rossz véleménnyel a decemberi árudömpingekről. A kelet-európai országokban általában 30 százalék alatti az arány, Magyarországon pedig a legalacsonyabb egész Európában.

Szintén Magyarországon vannak a legkevesebben, akik készek hitelt felvenni ajándékvásárláshoz azért, mert a családjuk ezt várja el tőlük: csupán 7 százalék tervez ilyen vásárlást, míg az európai átlag 15 százalék – ez beleillik a magyar lakosság általános, kritikus attitűdjébe, ami a hiteleket illeti.

A kiadások csökkentése mellett egyre fontosabb szempont a fogyasztásban a fenntarthatóság is. Az európai fogyasztók több mint fele (52 százalék) azt mondta, nem vásárolna olyan vállalattól, amelyről tudja, hogy károsítja a környezetet. Ez Magyarországon is sokak számára fontos, itt az emberek mintegy háromnegyede figyelmet fordít az újrahasznosításra és az ételpazarlás visszaszorítására, azonban 62,5 százalék arra panaszkodik, hogy a fenntartható termékek drágák, ezért nem tud annyira környezettudatosan élni, mint szeretne.

Az Európai Fogyasztói Fizetési Jelentésről

Az Európai Fogyasztói Fizetési Jelentés betekintést nyújt az európai fogyasztók mindennapi életébe, költéseikbe és háztartási pénzügyeik havi szintű kezelésének képességébe. A jelentés a Longitude által Európa 24 országában végzett külső felmérésen alapul. A felmérés 2021-es kiadásában összesen
24 012 fogyasztó vett részt. A tanulmány terepmunkáját 2021. július 21. és augusztus 26. között végezték.