Az orosz-ukrán béketárgyalások sikerességén múlhat az EU és Magyarország gazdaságának jövője

10 pont alá csökkent az Intrum fizetőképességi index az idei első negyedévben, amellyel a magyar háztartások pénzügyi stabilitása a 2023-as Covid utáni szintre esett vissza. Az Intrum és a GKI közös mutatószámának 4%-os csökkenése mögött jelentős havi mozgások állnak, amelyek nem csak a hazai gazdaság, hanem a világgazdaság helyzetének hektikusságát is pontosan tükrözik.

Hazánk gazdaságának teljesítménye tavaly év végén 0,5%-kal nőtt, és az idei évre vonatkozó várakozások sem haladják meg a 2%-ot. Ez azt is jelenti, hogy Magyarország fél éven át tartó zsugorodás után ugyan kikerült a recesszióból, azonban messze lehet még a jelentős növekedéstől. Az enyhe fellendülésért is kizárólag a szolgáltatási szektor a felelős, minden más ágazat továbbra is gyengélkedik. A jelentősebb bővülést számos tényező nehezíti: a magyar gazdaság egyoldalúsága mellett kedvezőtlen geopolitikai folyamatok is zajlanak.

Globális folyamatok nehezítik Magyarország és az EU helyzetét

Európa számára gazdasági szempontból elsősorban az orosz-ukrán háború hatása jelentős: a magasabb energiaárak, a szankciók és a fegyverkezési kényszer jelentősen visszafogja a növekedési előrejelezéseket. A legkedvezőbb kilátások szerint egy időszakos, bizonyos területeket érintő tűzszünetet egy teljes frontra kiterjedő, hosszútávú béke követhet. Ebben az esetben a szankciók fokozatos kivezetésével az EU erősíthetné a saját, ezen belül is leginkább Közép-Kelet-Európa gazdasági növekedését. Egyelőre azonban nincs egyetértés a béke feltételeiről.

Az USA bár proaktívan részt vállal a béketárgyalások létrejöttében, azonban nem csak megmentő szerepben tündökölhet: az áprilisban bejelentett védővámjai világszinten kereskedelmi feszültségeket szülnek, csökkentve a globális kereskedelem hatékonyságát és növelve a gazdasági bizonytalanságot. Az autóiparral szemben korábban 25%-os vámot alkalmaztak, valamint további 50% különvámmal terhelnék az az EU-t. Ha ez megtörténik, az Európai Unió válaszintézkedésekkel fog élni, ami tovább fokozhatja a kereskedelmi háborút és kihat az EU exportáló ágazataira. Magyarország – mint exportorientált, és az autóipar teljesítményének különösen kitett EU-tagállam – lehet az egyik legnagyobb vesztese a Trump-kormány és az Unió gazdasági viaskodásának.

Rövid távon az MI lehet a megoldás

A világgazdaságban kedvező gazdasági változások is körvonalazódnak: bár most a zöld átállás és a fenntartható gazdasági modellek előtérbe kerülése határozza meg a globális gazdasági stratégiákat, a jelen környezetben előtérbe kerülhet a digitális átalakulás és a technológiai fejlődés. Az EU a korábbiaknál vélhetően nagyobb szerepet fog szánni az innovációkra, ezen belül különösen az MI-hez kapcsolódó fejlesztésekre. Ennek az oka, hogy ezek gyorsütemű növekedést és gazdasági előrelépést hozhatnak, miközben a versenyképességet rövidtávon esetleg visszafogó zöld megoldások átmenetileg háttérbe szorulhatnak.

A Trump-kormányzat gazdasági intézkedései teljesen új irányokba mutatnak, ami miatt nehéz megítélni a világgazdasági kilátásokat. A jelenlegi folyamatok egyértelműek: a geopolitikai környezet negatívan befolyásolja Magyarország és az EU kilátásait. Az eszkalálódó közel-keleti helyzet mindezen tovább ronthat, és további terheket róhat a magyar háztartásokra. Az EU-n belüli gazdasági fókuszváltás az innováció és az MI irányába azonban kedvező folyamatokat indíthat el, és bizonyos mértékig ellensúlyozhatja a borús kilátásokat.