Kevesebbet tudnak félretenni a magyarok, sokan a "recessziós perselybe" gyűjtenek

Az előző évhez és az európai átlaghoz képest nem változtak jelentősen a magyarok megtakarítási szokásai, bár az áremelkedések miatt egyre kevésbé tudnak pénzt félretenni. Az Intrum 2022-es Európai Fogyasztói Fizetési Felmérése (ECPR) szerint továbbra is főleg vésztartalékba teszünk félre pénzt, ami viszont a többségnek legfeljebb egy hónapra lenne csak elegendő.

Bár az infláció miatt jelentősen nőnek a magyar és európai fogyasztók kiadásai, ez a megtakarításokra még nem volt jelentős hatással, derült ki az Intrum Európai Fogyasztói Fizetési Felméréséből. A kintlévőségkezelő cég 23 országra kiterjedő felméréséből kiderül, hogy az átlagos európai fogyasztó jövedelme viszonylag kis részét, kevesebb, mint 20 százalékát teszi félre. Ettől az aránytól a magyar fogyasztók nem maradnak el jelentősen, csakhogy az ő jövedelmük is alacsonyabb az európai átlagnál.

A kutatásból jól látszik, hogy Magyarországon egyre inkább leszakad pénzügyileg a társadalom mintegy harmada: 2022 második felében 31,4 százalék mondta azt, hogy a hónap végére egyáltalán nem marad félretett pénze – ez megegyezik a tavalyi adattal. A kelet-közép-európai régióban messze Magyarországon tudnak a legkevesebben megtakarítást gyűjteni: Lengyelországban 27, Romániában 24, Szlovákiában 20, Csehországban 14 százalék mondta azt, hogy nincs mit félretenni a hó végére. Ez nem a 2022-es gazdasági nehézségek hatása, hiszen tavaly is hasonlók voltak az arányok. Sőt, az európai országok átlagát nézve nem romlottak jelentősen a megtakarítási képességek.

Azok a magyar fogyasztók, akik félreteszik jövedelmük egy részét, nagyrészt ugyanarra gyűjtenek, mint egy évvel korábban: 42 százalék általános tartalékot képez váratlan kiadásokra, további 12 százalék pedig arra az esetre rak félre, ha elvesztené munkáját vagy jövedelmét. 2021 óta csökkent azok aránya, akik lakásra gyűjtenek (8,5-ről 6 százalékra), vagy gyermekeik, unokáik számára tesznek félre (12-ről 9 százalékra). Nem meglepő módon háromszorosára (10 százalékra) nőtt azok aránya, akik kifejezetten egy recesszióra felkészülve tesznek félre pénzt.

A magyar válaszadók több mint harmada (35 százalék) elmondása szerint kevesebb, mint egy hónapnyi jövedelmének megfelelő megtakarítással rendelkezik. 29 százaléknak egy hónapra, 19 százaléknak pedig legfeljebb 3 hónapra lenne elegendő a megtakarítása.

Kutatásunk alapján a magyar fogyasztók mintegy kétharmada továbbra is képes megtakarítani, még ha nem is annyit, mint amennyit szeretne. A válaszokból az látszik, hogy enyhén csökkent a megtakarítások mértéke, ahogy a kiadások növekedtek. Igazán azonban azok miatt kell aggódni, akik eddig sem tudtak félretenni, hiszen az infláció és a rezsiemelkedés őket is érinti.
mondta Üveges Judit, az Intrum értékesítési igazgatója.

Üveges Judit hozzátette azt is: a munkahelyek megőrzése rendkívül fontos kormányzati feladat a válság alatt, hiszen a háztartások többsége néhány hónapnál hosszabb jövedelemkiesést nem tudna átvészelni eladósodás nélkül.

Az Intrum célja, hogy utat mutasson az egészséges gazdaság felé.,azt is hangsúlyozta, hogy:

 

Folyamatosan kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy tisztában legyünk az adósok és a gazdaság helyzetével - ezért is készítünk rendszeresen felméréseket és mindig ehhez mérten határozzuk meg a követeléskezelés folyamatát. A moratórium alatt vállalatunk igyekezett rugalmasabb megoldásokat kínálni az adósoknak - mint akár a hosszabb futamidő, de az adósságokat természetesen meg kell fizetni. Működésünk során az empátia és az etikusság alapelve vezérel bennünket és igyekszünk minden egyéni helyzet számára a lehető legjobb megoldást kínálni, hogy ezzel is támogassuk ügyfeleinket adósságaik és pénzügyeik kezelésében.