Követeléskezelési tudástár
Miért fontos a követeléskezelés? Mit csinálnak a követeléskezelő cégek? Sokszor felmerülnek ezek a kérdések...
Miért fontos a követeléskezelés?
A határidőn túli kintlévőségek kezelése súlyos és mindennapos probléma Magyarországon. A hazai gazdálkodó szervezetek működésének feltétele adósságállományuk és kintlévőségeik eredményes csökkentése, illetve az ezek megszüntetésére való törekvés.
Egy számlát a korábbi Európai Fizetési Jelentés eredményei alapján Magyarországon a fogyasztói szektorban átlagosan 29, míg a kereskedelmi szektorban átlag 43 napra fizettek ki. Ez a hazai átlagos fizetési határidőknek (15, ill. 25 nap) csaknem a duplája.
A gazdasági szereplők szinte mindegyike érintett a kérdésben, akiknek komoly likviditási gondot okoz, hogy kölcsönadott pénzükhöz, elvégzett munkájuk, leszállított árujuk, vagy szolgáltatásuk ellenértékéhez nem jutnak hozzá.
Nagy bosszúság, ha az adott cég nem jut jogos pénzéhez, ha már kifizette a saját szállítóját, az anyagköltséget, az árukészletet, a saját dolgozói bérét és befizette az ÁFÁ-t is. A helyzetet csak tovább rontja, ha a be nem hajtott követelése miatt saját szállítójával szemben is elmaradásba kerül.
Az összetett gazdasági kapcsolatok így tartozások láncolatát hozzák létre, melynek áldozatai a szűkös erőforrással rendelkező, vagy kevésbé hatékony követeléskezelési folyamattal rendelkező cégek.
A hosszú távú fennmaradás kulcsa a likviditás megőrzése, aminek eszköze a kintlévőségek prudens és hatékony kezelése. A követeléskezelés elengedhetetlen minden cég életében, ahol a vevők halasztott pénzügyi konstrukcióban, például átutalással fizetnek.
Mivel foglalkoznak a követeléskezelő cégek?
A hatékony követeléskezelés komplex feltételrendszert és szerteágazó szakmai képzettséget igényel, mely csak igen kivételes esetben áll egyéb területen működő gazdálkodó szervezetek rendelkezésére.
A behajtó, másnéven követeléskezelő cégek értéke az adatbázis, melyet maguknak építenek, a know-how, a piaci ismeret és a szakember gárda, mely együttesen teremti meg a hatékony behajtás feltételeit.
Szolgáltatásaik alapja nem az a tény, hogy megbízóik helyett felhívják az adóst, vagy saját költségen postáznak ki leveleket, hanem az, hogy mikor melyiket teszik, milyen gyakorisággal, milyen üzenetet kommunikálva a mielőbbi pénzügyi rendezés előmozdítása érdekében.
Eljárásuk során olyan információkat is begyűjtenek, amelyek korábban megbízóiknak nem álltak a rendelkezésükre, és ez alapján az információk alapján hozzák meg azokat a szakmai döntéseket, amelyek a behajtási eljárást sikerre viszik.
Behajtó cég megbízása nem egyenlő a kiszervezéssel, hiszen nem a megbízó saját folyamatainak a megvalósítása a cél, hanem a követeléskezelő know-how-ja szerinti sikeres behajtás.
Mi az a behajtási költségátalány?
Fizetési késedelem esetén korábban csak késedelmi kamat érvényesítésére volt lehetőség. A követeléskezelési folyamat költségeinek elszámolhatóságát teremti meg a behajtási költségátalány, népszerű nevén a 40 Euró.
Bevezetését az Európai Unió azért szorgalmazta, hogy a behajtási költség jogcímét megteremtse. A behajtási költségátalány minden további feltétel nélkül, kizárólag a vállalkozások között, illetve a vállalkozások és a szerződő hatóságok közötti szerződések esetében alkalmazható. Már akár 1 napos késedelem esetén is jár, és független a követelt összeg nagyságától.
Ma már, egyre több vállalkozás érvényesíti a 40 Eurós behajtási költségátalányt, melynek alkalmazásában 2016 március végével fontos változás történt, ami alapján érdemes a határidőket kiemelten figyelemmel kísérni.
Az eddig a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:155.§-ában szabályozott ún. behajtási költségátalány 2016. március 24. napjától külön törvényben kerül szabályozásra (2016. évi IX. törvény a behajtási költségátalányról). A behajtási költségátalányt továbbra is vállalkozások közötti szerződés esetén lehet követelni, amennyiben a fizetési kötelezettségének a fél késedelmesen tesz eleget.
A költségátalány követelése továbbra is lehetőség és nem kötelezettség, érvényesítésének időtartama tekintetében azonban a törvény fontos módosítást tartalmaz, arra egy éves jogvesztő határidőt ír elő.