Cég felszámolása tartozás miatt – mikor van rá szükség, és hogyan zajlik?

Ha egy cég már semmilyen módon nem képes fizetni a tartozásait, a vállalat vezetése végelszámolást indíthat, vagy a hitelezők kezdeményezhetnek csődeljárást – ezt sokan tudják, de kevesen vannak tisztában vele, hogyan zajlanak pontosan az ilyen eljárások. Ebben a cikkben most bemutatjuk, mikor indulhat csődeljárás egy cég ellen, mi történik ilyenkor a vállalkozás megmaradt vagyonával, és hogyan kerülhető el a csőd.

A csődtörvény szerint „a felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők meghatározott módon kielégítést nyerjenek.” Az eljárás azt hívatott biztosítani, hogy egy cég megszűnése előtt a hitelezőket részben vagy egészben megfizessék.

Csőd, felszámolás vagy végelszámolás?

A három fogalmat sokan szinonimaként használják, azonban nem pontosan ugyanazt jelentik.

 

  1. Végelszámolás

    A végelszámolást jogutód nélkül megszűnő cég legfőbb szerve kezdeményezheti, akkor, ha a megszűnés előtt még nem fizetésképtelenek. Az eljárás célja, hogy a megszűnést megelőzően rendezzék a cég tartozásait, ez ugyanis törvényi kötelezettség. A végelszámolást a megszűnés előtt álló társaság tagjai kezdeményezik, és általában a társaság valamely vezető tisztségviselője végzi, őt nevezik ki ilyenkor végelszámolónak, de a társaság külső megbízottat is felkérhet – vagyis a csődeljárásokkal szemben nem hatósági személy felügyeli a folyamatot, hanem a cég egy megbízottja.

    A végelszámoló legfontosabb feladata, hogy felmérje a cég vagyoni helyzetét és rendezze a kintlévőségeket. Ebbe beleértjük azt is, hogy visszafizeti a cég hiteleit, de azt is, hogy behajtja a tartozásokat a saját adósaitól. Ha a társaságnak nincs elég pénzvagyona a hitelek rendezésére, a végelszámoló értékesítheti az ingó- vagy ingatlanvagyont. Ha a cégnek az elszámolás végére marad vagyona, azt a megszűnéskor a társaság tagjai (részvénytársaság esetében a részvényesek) között kell felosztani.

    A cég végelszámolását egyszerűsített módon is le lehet lefolytatni. Az egyszerűsített végelszámolást azok a könyvvizsgálatra nem kötelezett cégek vehetik igénybe, akik az eljárást a végelszámolás kezdő időpontjától számított 150 napon belül be tudják fejezni. Az eljárás esetén, ha az adózó a törlési kérelemét a NAV-hoz benyújtotta, akkor a NAV 30 napon belül automatikusan megküldi az ehhez szükséges engedélyt. Ha azonban a társaság vagyona nem nyújt fedezetet a tartozásokra, akkor a különbözetet a tagoknak kell megfizetniük, és ha ezt 30 napon belül nem fizetik meg, a végelszámoló köteles kezdeményezni a cég felszámolását.

  2. Csődeljárás

    A csődeljárás célja ezzel szemben az, hogy egy céget, amely nem tudja fizetni a tartozásait, megmentsenek a megszűntetéstől. Ennek érdekében az adós fizetési haladékot kér, hogy csődegyezséget tudjon kötni a partnereivel. A csődeljárást a gazdálkodó szervezet vezetője indítja meg, a bíróságon benyújtott, csődeljárás lefolytatása iránti kérelemmel. Az eljárás elindításához kötelező jogi képviselőt (ügyvédet) felkérni, illetve előzőleg megszerezni a társaság legfőbb szervének (taggyűlés, közgyűlés) beleegyezését. A kérelem benyújtásáról kötelező tájékoztatni a cég összes munkavállalóját, és ha van, a szakszervezetet vagy üzemi tanácsot.

    A bíróság ezt követően fizetési moratóriumi időszakot állapít meg. Ez haladékot ad az adós cégnek, a moratórium időszaka alatt nincs fizetési kötelezettsége, azonban a késedelmi kamatok ez idő alatt is gyűlnek, azokat később meg kell fizetni. Emellett a moratórium alatt sem lehet felfüggeszteni az állam felé fennálló kötelezettségek (adók, járadékok), a közműdíjak és a munkabérek fizetését. A fizetési moratórium általában 180 napig tart, de meghosszabbítható akár az eljárás kezdő időpontjától számított 365 napig is. Az időszakot az érintettek arra használhatják fel, hogy csődmegállapodást kössenek a hitelezőkkel, például halasztott- vagy részletfizetésről egyeznek meg.

    A megegyezést szerződésben kell rögzíteni és a szerződést vagyonfelügyelőnek is jóvá kell hagynia, majd 5 munkanapon belül el kell azt küldeni a bíróságnak. A csődeljárás akkor zárul le, ha bíróság is elfogadja a megegyezést és befejezetté nyilvánítja a csődeljárást.

  3. Felszámolás
    A felszámolási eljárás az adós fizetésképtelensége esetén indul el, vagy akkor, ha a csődeljárás során nem sikerült egyezséget kötni. Az eljárást az adós, a hitelező és a végelszámoló kérelmére vagy a Cégbíróság értesítésére indítják el, amely folyamat végeredménye a cég megszűntetése. Felszámolási eljárást szintén a bíróság rendelhet el akár hivatalból és büntetőeljárás keretében, de maga az eljárás alanya is kezdeményezheti. Ezt a folyamatot hívják önfelszámolásnak. Felszámolási eljárás akkor indulhat, ha a bíróság fizetésképtelenné nyilvánította a céget, miután a lejáratot követő 20 napon belül nem egyenlítette ki egy tartozását, annak ellenére, hogy a hitelező írásban felszólította a fizetésre (a fizetésképtelenség megállapításának feltételeit részletesen a Csődtv. 27. § (2) bekezdése tartalmazza). Felszámolási eljárást a hitelező is kezdeményezhet, ha a tartozás tényét szerződéssel tudja bizonyítani a bíróságon. Fontos azonban, hogy felszámolást csak akkor lehet indítani, ha a cég tartozása meghaladja a 200 000 forintot kamatok és járulékok nélkül.
    Ha a bíróság elrendeli a felszámolást, az adós cégnek 8 napja van nyilatkozni arról, hogy a felszámolási eljárási kérelemben leírtakat elismeri-e. Ha igen, kérhet még egy legfeljebb 45 napos fizetési haladékot, viszont ebben az esetben meg kell adnia a bankszámlái számát. Ha a bíróság úgy találja, hogy a cég a jogszabályi feltételek szerint fizetésképtelennek minősül, felszámolót jelöl ki az eljárás lefolytatására, aki ezzel lényegében a cég új vezetőjévé válik, kezelheti annak vagyonát, értékesítheti például a cég vagyontárgyait, hogy kifizesse a hitelezőket.

Ez történhet a tartozással a cég felszámolás után

Előfordul, hogy a felszámoló hiába adja el az adós cég vagyontárgyait, még ez sem elegendő a hitelezők kifizetésére. A tartozás elengedésére akkor kerülhet sor, ha a két fél és a felszámoló erről egyezséget kötnek. A felek megegyezhetnek a tartozás későbbi, részletekben történő visszafizetéséről is. Komoly probléma lehet viszont, ha a hitelezőknek is vannak tartozásaik, amelyeket a nekik járó pénz nélkül nem tudnak kifizetni, így nemcsak tartozási lánc keletkezik, hanem akár a partnereit is magával ránthatja a csődbe a bedőlt vállalkozás.

Hogyan pótolható ilyen esetben a hiányzó összeg? Ilyenkor érvényesülhet az úgynevezett mögöttes felelősség elve. Egy cég adósságaiért elsősorban maga a cég felel vagyonával, ha azonban a társaságnak nincsen elegendő vagyona, akkor a polgári jog szabályai alapján érvénybe léphet az ügyvezetők mögöttes felelőssége. Ez bizonyos esetekben oda vezethet, hogy az ügyvezetőknek a saját vagyonukból kell kifizetniük a társaság tartozását . A tartozások kiegyenlítése mellett ennek a jogszabálynak a célja az is, hogy megakadályozza, hogy a cégvezetők a felszámolás előtt kimentsék a cég vagyonát, értékesítsék a tárgyi eszközöket, hogy azokkal a felszámoló már ne tudja kifizetni a hitelezőket.

A hitelező még a felszámolási eljárás alatt peres eljárásban kérheti annak a megállapítását is, hogy a cég vezetői nem vették figyelembe a hitelezők érdekeit a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet előtt, ezzel vagyoni hátrányt okozva neki. Ha a felelősségét megállapítják, a cégvezetőt a felszámolási eljárásban meg nem térült követelések kifizetésére kötelezhetik. Amennyiben a cégvezető nem teljesíti a fizetési kötelezettséget, a hitelező végrehajtást kezdeményezhet vele szemben egy új bírósági eljárás keretében.

A közhiedelemmel ellentétben az adósság kifizetésének elmulasztása nem bűncselekmény, csak emiatt nem lehet börtönbe kerülni – persze ettől még következményekkel jár, ha nem fizet, a végrehajtás során zárolhatják például a bankszámláját vagy lefoglalhatják vagyontárgyait. Büntetőjogi felelősségre vonás akkor indulhat, ha valaki bizonyíthatóan visszafizetési szándék nélkül vett fel hitelt, ami kimerítheti a csalás tényállását.

Az adóssággal kapcsolatos eljárások a polgári jog alá tartoznak, legalábbis addig, amíg az adós azért nem fizet, mert valóban nem tud fizetni. Olyan esetben viszont, ha az adós „lelép a pénzzel”, azaz a vagyonát megpróbálja elrejteni, hogy ne kelljen fizetnie, csalás miatt büntetőeljárást is kezdeményezhet a károsult ügyfél. Ahhoz, hogy a csalás vádja esetleg megálljon, azt kell bizonyítani, hogy a cég vezetője megtévesztette az üzletfeleit, ezzel anyagi kárt okozva nekik. Csalás miatt, a kár mértékétől függően akár 10 évig terjedő börtönbüntetés is kiszabható. Öt évig terjedő börtönnel büntetendő továbbá az úgynevezett csődbűncselekmény is, vagyis amikor valaki a csődeljárás vagy felszámolás előtt álló cég vagyonát szándékosan elrejti, megsemmisíti, vagy az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes más módon csökkenti, hogy megakadályozza a hitelezők kifizetését.

Hogyan kerülhető el?

A csőd- és felszámolási eljárások hosszú, kényes, az állam által felügyelt folyamatok. A céges követeléskezelő szolgáltatás célja ezzel szemben az, hogy az ügyfelek elkerüljék a bíróságra járást, és mindkét fél számára elfogadható módon rendezzék a pénzügyi vitát.