Stagnált a fizetőképesség 2021 második felében
Az Intrum vezető követeléskezelő a GKI Gazdaságkutató Zrt.-vel közösen hozta létre a fizetőképességi indexet a magyar háztartások fizetőképességének mérésre. A legutóbbi kutatás adatai szerint a háztartások pénzügyi egyensúlyát mérő mutató értéke a tavalyi év második felében nem változott jelentősen. Az októberi, novemberi és decemberi havi fizetőképességi indexek átlagértéke 43,38, míg a harmadik negyedév átlagértéke 43,33 pont volt, azaz lényegében azonos szinten maradt. A vizsgált időszak végére, 2021 decemberében 46-os szinten állt az index, ami valamivel magasabb az éves átlagnál – összességében a tavalyi év eleje óta nem változott jelentősen a lakosság fizetőképességi indexe. A járvány csúcsát jelentő 2020-hoz viszonyítva az elmúlt év minden negyedévében magasabb volt a lakosság fizetőképessége. Így volt ez a negyedik negyedévben is, ahol éves viszonylatban 18 százalékos javulás figyelhető meg.
„A világgazdaságot, beleértve a magyar gazdaságot is, 2021 egészében a koronavírus-járvány által előidézett recesszióból való kilábalás jellemezte” – mondta Deszpot Károly, az Intrum kereskedelmi és fejlesztési igazgatója. „A járvány okozta válságból való kilábalás 2021-ben abban az értelemben megtörtént, hogy a magyar GDP már meghaladta a járvány előttit. Az elmúlt évben a lakossági fizetőképesség javulását is elsősorban ez a gazdasági növekedés hajtotta, azonban idén a korrekció vége már előrevetíti a növekedés lassulását, ami a háztartások pénzügyi helyzetére is hatással lehet” – tette hozzá.
Az Intrum fizetőképességi indexe korábban előrevetítette a GDP alakulását is – a mostani számok a követeléskezelő számításai alapján mintegy 4,7 százalékos növekedést jeleznek előre, kevesebbet, mint a 2021. évi 6,7 százalékos emelkedés. Ugyanakkor a most várt növekedési ütem lassulásához vezethet, ha a járvány már elkezdődött negyedik hulláma a reméltnél súlyosabb méreteket ölt.
A gazdasági növekedés mellett a háztartások pénzügyeit az idei évben is alapvetően meghatározhatja az infláció, amelyet a világpiaci árak emelkedése mellett a forint gyengülése és az állami monetáris politika is erősít. A nominális bérnövekedés önmagában nem tudja követni a tavaly 7,4 százalékra nőtt inflációt, ami negatívan hat a háztartások fizetőképességére, de az infláció a kisebb vállalkozások profitabilitását is veszélyezteti. Rövid távon javítja a háztartások fizetőképességét a 25 év alattiak SZJA mentessége, a gyermeket nevelő szülők SZJA visszatérítése és a nyugdíjemelések, amelyek összességében 1000 milliárd forinttal növelik a háztartási jövedelmeket.
„Az infláció, valamint a növekvő államháztartási hiány kompenzálására az állam hamarosan szigorúbb monetáris politikával válaszolhat” – mondta Deszpot Károly. „Ennek első, kisebb lépéseit már látjuk, például az egyes beruházások halasztását, a jegybanki kamatemeléseket, az állampapír- és vállalati kötvényvásárlás bejelentett megszüntetését. Ezek a lépések visszafogják a gazdasági növekedést, ami a lakosság fizetőképességére kedvezőtlenül hat majd. Hogy mennyire, az nagyrészt azon múlik, sikerül-e leszorítani az inflációt. Ez a magyar döntéshozók számára komoly kihívást jelent, mivel a mostani áremelkedések jelentős részét a nemzetközi ellátási láncok szűkülése váltotta ki és várhatóan ezek javulásával, valamint a kampány zárultával az infláció is kezelhető mederbe kerülhet.”
Az Intrum fizetőképességi indexről
Az Intrum, Európa vezető követeléskezelő vállalatcsoportja a GKI Gazdaságkutató Zrt.-vel közösen készítette el az Intrum fizetőképességi indexet, mely a magyar háztartások fizetőképességét mutatja meg. Az index elkészítéséhez főkomponens-analízis módszertanát használtuk fel, melyet az úgynevezett PCA adatredukciós módszertannal végeztünk. Az indexet négy kiemelt változó alkotja: az Intrum adatbázisából kinyert arányszám, a GKI Gazdaságkutató Zrt. felmérése a lakosság helyzetéről, a GKI Gazdaságkutató Zrt. felmérése a magyar lakosság pénzügyi várakozásának előrejelzéséről, valamint az MNB kamatokra vonatkozó adatai.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2004 óta ISO minőségbiztosítási rendszert működtet. A minőségbiztosítási rendszer elemeként folyamatosan felülvizsgáljuk és auditáljuk a különböző projektjeinket.
Minél magasabb az Intrum fizetőképességi index értéke, annál jobban képes a lakosság fizetési kötelezettségeit teljesíteni. Az Intrum fizetőképességi index szoros korrelációt mutat a gazdasági növekedéssel, a fogyasztással és a bankrendszerben lévő hitel-nagyságokkal. Továbbá olyan változókkal is együtt mozog, mint a nettó átlagkereset, a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliségi ráta és a bruttó hitelállomány nagysága – utóbbi kettővel ellentétes irányban. Ebből adódóan az index képes megragadni a gazdasági konjunktúrát, valamint a hitelvolumeneken keresztül a lakosság fizetőképességének javulását vagy romlását.
Az Intrum fizetőképességi index összegzései a következő linken érhetőek el regisztrációt követően: