Mi történik, ha lejár a számla? Fizetési felszólítás, meghagyás, felszámolás

Ha egy ügyfél számlája még a határidő lejárta után is befizetetlen maradt, fizetési felszólítást kaphat. Ilyen eljárással csaknem minden vállalkozó találkozott már, kevesebben tudják viszont, hogy a fizetési felszólítás szabályos formáját jogszabály is meghatározza. Az alábbiakban bemutatjuk, mik a fizetési felszólítás szabályai és mely határidőket fontos szem előtt tartani.

A számla három fontos dátuma

Ahhoz, hogy egy számla szabályos legyen, három dátumot kell feltüntetni rajta. Ezek egyike a számla kelte, vagyis a számla kiállításának napja. A számla keltének sem a könyvelés, sem az áfabevallás szempontjából nincs jelentősége, ugyanakkor fontos, hogy a valós dátum szerepeljen rajta, a számlákat nem lehet visszadátumozni, vagy jövőbeli dátummal kiállítani. Egy számla a jogszabályok alapján csak akkor szabályos, ha valós keltezési dátum szerepel rajta.

A másik kötelező dátum a teljesítés időpontja, amely főszabályként az a nap, amikor a megrendelés teljesítésre került, vagyis amikor a számla kiállítója elvégezte a kért munkát vagy leszállította a rendelt terméket. A teljesítés dátuma az a nap, amely után ketyegni kezd az óra, és az előírt fizetési határidőig ki kell fizetni a termék vagy szolgáltatás árát (kivételt jelent a folyamatos teljesítés, ilyenkor a szerződésben rögzített speciális rendelkezések irányadók a fizetésnél).

Szigorú értelemben vett tartozás akkor keletkezik, ha valaki nem rendezi a szerződésben rögzített fizetési kötelezettségét a megadott határidőn belül. Ilyen esetekben küldhet a teljesítő fizetési felszólítást. Ilyen dokumentumot bármilyen tartozásos ügyben kiállíthatnak, legyen szó ki nem fizetett termékről, szolgáltatásról, nem törlesztett hitelről vagy adótartozásról.

Fizetési felszólítás: mikor állítják ki, mit kell, hogy tartalmazzon?

A fizetési felszólítás még nem része a jogi adósságbehajtásnak, bár annak elindításához szükséges a kiküldése. Fizetési meghagyásos eljárást azután indíthatunk, ha a fizetési felszólítást már megkapta az ügyfél, azaz bizonyíthatóan értesítettük a tartozásáról (az általános gyakorlat az, hogy több alkalommal kiküldött, válasz nélkül maradt felszólítás után indítják el a fizetési meghagyásos eljárást a közjegyzőnél).

Sokan úgy vélik, a felszólítás csak fenyegetés, és nincs jogi jelentősége, azonban fontos tudni, hogy a felszólításoknak a tartozás elévülését megszakító hatása van – vagyis arra felesleges számítani, hogy ha nem foglalkozunk a felszólításokkal, előbb-utóbb úgyis elévül a tartozás, és nem kell kifizetni.

A fizetési felszólítást nem hatóságnak kell kiállítania, hanem bármilyen cég, vállalkozó vagy magánszemély elkészítheti. Formai és tartalmi követelményei viszont vannak:

●       a levélben meg kell jelölni a dokumentum tárgyát, azaz szerepelnie kell rajta a „fizetési felszólítás” kifejezésnek.

●       Meg kell jelölni, milyen tartozásról értesítjük az ügyfelet, azaz fel kell tüntetni a lejárt számla számát,

●       a tartozás összegét az esetleges késedelmi kamatokkal,

●       emellett meg kell adni a fizetési kötelezettség keletkezésének dátumát,

●       valamint azt, mikor járt le a fizetési határidő.

●       Kötelező emellett feltüntetni, hogyan tudja rendezni az ügyfél a tartozását: például megadhatunk bankszámlaszámot, ahova utalhatják vagy postai címet, ahova készpénzt küldhetnek.

●       A szabályos fizetési felszólítás egyértelműen megnevezi továbbá a két ügyfelet és legfontosabb adatait (adós és hitelező; cégek esetén meg kell adni a cég nevét, cégjegyzékszámát és székhelyének címét), valamint a felszólítás keltét.

A fizetési felszólításban egy új határidőt is meg kell szabni, amíg az ügyfél rendezheti a tartozást anélkül, hogy az jogi következményekkel járna. A határidőt a hitelező szabja meg, a magánszemélyek, vállalkozók általában rugalmasabbak, míg a nagyvállalatok (például a bankok) és az állami szervek jellemzően szűk határidőket adnak. Az eredeti szerződéstől függ, hogy egy fizetési felszólításban mekkora összeg szerepel: már ebben a felszólításban is előfordulhat, hogy késedelmi kamat miatt többet kell fizetni az eredeti tartozásnál, ami szintén egy jó ok arra, hogy ne csússzunk ki a számlafizetési határidőkből.

A fizetési meghagyásról

Ha a fizetési felszólítás ellenére, a határidő lejárta után sem fizet az ügyfél, a hitelező fizetési meghagyásos eljárást indíthat. Fontos különbséget tenni fizetési felszólítás és a meghagyás között: míg előbbit a hitelező bocsátja ki, utóbbi hatósági személy (közjegyző) által kiadott dokumentum, amelynek figyelmen kívül hagyása hamar jogi következményekkel – és komoly anyagi költségekkel – járhat. Ilyen esetben a jogerős fizetési meghagyást már végrehajtás követheti.

Fizetési meghagyás akkor válik jogerőssé, ha a címzett átvette azt. Azonban nem árt tudni, hogy átvételnek számít többféle magatartás is. Ha szabályosan küldték meg a fizetési meghagyást, akkor is életbe lép az úgynevezett kézbesítési fikció, ha valójában nem vettük át a levelet. Ha megtagadjuk a levél átvételét, vagy nem keressük a postán a küldeményt, ezért az visszakerül a feladóhoz – az akkor is kézbesítettnek számít.

Kézbesítés után 15 nap (naptári nap, nem munkanap) áll rendelkezésre, hogy ellentmondással éljünk a követelés miatt – ilyenkor a követelés ügyében bírósági per indul. Ha a határidő letelt és nem emelünk kifogást ellene, akkor a fizetési meghagyás automatikusan jogerőssé válik.

Hogyan hajtható be a tartozás?

Ha egy ügyfelünk nem fizeti a tartozását, több eszközünk is van a követelés érvényesítésére. Az első, válasz nélkül hagyott fizetési felszólítás után érdemes ügyvéd által jegyzett felszólítást küldeni – ez még mindig csak felszólításnak számít, de a partnerek általában már komolyabban veszik az üzenetet. Ezt követheti a fizetési meghagyásos eljárás, amely során az ügyfél felszólítást kap, hogy ismerje el vagy utasítsa el a tartozását. Ha az előbbit választja (akár azzal, hogy nem emel kifogást), peres eljáráson kívül is behajtható az összeg.

Amennyiben egy céges partner a számla lejártát követően 15 napon belül nem jelzi, hogy nem ért egyet a tartozással és ki sem egyenlíti azt, a bíróságon felszámolási eljárást indíthatunk. A mostani törvények szerint ilyen eljárás csak 200 ezer forint feletti tartozások esetében indítható, kisebb összegű követeléseket pedig csak polgári peres eljárásban lehet érvényesíteni. Szintén nem indítható felszámolás, ha az ügyfél vitatja a követelést, ellenkező esetben ismét polgári peres eljárás dönt az ügyről.

Mit tegyünk, ha lejárt a számlánk? Hogyan kerüljük el a fizetési felszólítást?

Főleg nagyvállalatokra jellemző, hogy az ügyfeleket hamarosan lejáró számlákra is figyelmeztetik (ma már jellemzően automatizált email-küldéssel) – ennek köszönhetően elkerülhetjük, hogy kifussunk az időből. Amennyiben nem várható ilyen emlékeztető, érdemes megőrizni és ellenőrizni a lezárt szerződéseket, amelyekben szerepel a fizetési határidő.

Ha elfelejttettük befizetni a határidő előtt a számlát, érdemes a tartozást minél hamarabb rendezni, mivel a határidő után már elkezdhet késedelmi kamatot rászámolni a hitelező a tartozásra. Érdemes lehet továbbá felvenni a kapcsolatot a hitelezővel és tisztázni a nemfizetés okát, így megelőzve, hogy a fizetési vita végül közjegyzőnél vagy bíróságon kössön ki.

Ritkán előfordulhat, hogy valakitől jogtalan fizetési felszólítást kapunk. Ennek az oka általában valamilyen félreértés vagy technikai probléma – nem sikerült az átutalás, vagy a címzett nem értesült róla. Ilyen esetre felkészülve fontos, hogy minden átutalási bizonylatot megőrizzünk és szükség esetén bemutassuk az ügyfélnek.

Mikor segíthet a követeléskezelő?

A követeléskezelési szolgáltatás célja a követelés érvényesítésének elősegítése és annak lehetővé tétele, hogy az adós ki tudja fizetni tartozását. Ha Ön lejárt tartozást szeretne behajtani, a jogi eljárás helyett kérheti követeléskezelő segítségét.

Adósként előfordulhat, hogy ön nem az eredeti hitelezőjétől, hanem az Intrumtól kap fizetési felszólítást. Ilyen felszólításra ugyanazok a szabályok érvényesek, mint ha az eredeti partner küldte volna a levelet és ugyanúgy átalakulhat az ügy meghagyásos vagy peres eljárássá. Ennek elkerülése érdekében az Intrum a felszólítással egyidőben jellemzően fizetéskönnyítő megoldásokat, például részletfizetést is felajánl.